Lapozgatnivalók szmogriadóra

A beharangozott napos, de hideg idő helyett napok óta szmogriadó van a városban, így kényszerű szobafogságunkat töltjük Picúrral (akit azért hívunk még mindig Picúrnak, mert amikor elkezdtünk róla beszélni, még nem tudtuk, kislány vagy kisfiú lesz-e, így nemsemleges néven kezdtük el emlegetni és rajtamaradt...). A szobafogság pedig jó alkalom elmélyedni az ember új hobbijában, amúgy desk research ügyileg. Bevallom őszintén, a város utcái ismét győzedelmeskedtek a múzeumok felett, így most négy olyan könyvet szeretnék ajánlani, amely inkább lófrálásra, mintsem elmélyülésre csábít.

Az első a kedvenc Budapest könyvem, amit szerintem a lakcím kártyával egyidejűleg kellene az emberek kezébe nyomni, Török András: Nagy Budapest Könyv című örökbecsű alkotása (Corvina, 2000). A szerző rajongva szereti a szülőhelyét és jó ízű, élvezetes stílusban mutatja be. A Gerbaud cukrászdától induló öt sétán ismerkedhetünk meg a múlt század fordulójának városával (a múlt század fordulója, a millenniumi lázas készülődés kiemelt időszak, hiszen akkor megugrott mind a pénz, mind a lakosok száma, így volt miből és kinek fejleszteni), kényelmes, nézelődős, anekdotázós idegenvezetés mellett. Szerencsére nincs benne az ilyen visszatekingetős irományokra jellemző férficentrikusság és a prostitúciót glorifikáló vagy természetesnek tekintő attitűd, úgyhogy tényleg bátran és tiszta lelkiismerettel ajánlom, ahogy anno szoktuk volt mondani, ez egy sollen;) Vigyázat, elolvasása után hajlamosak leszünk a társaságunkat apró háttérsztorikkal szórakoztatni úton-útfélen, de úgy tapasztaltam, egy jó házasság kibírja az ilyesmit :))

Ami a technikai részleteket illeti: vannak benne a sétákhoz igazodó térképrészletek, bejelölve mindent, ami lényeges és az épületeknél a pontos cím is fel van tüntetve. Nincsenek benne képek, de nem is hiányoznak. Nem muszáj a megvásárlása után rögtön útra kelni, élvezetes olvasmány úgy magában is, de az biztos, hogy alig várja már az ember, hogy jobb idő legyen, hogy útnak eredhessen :) Külső kerületek (azaz a legtöbb esetben a régi város vonzáskörzetébe tartozó kistelepülések) szinte egyáltalán nem szerepelnek benne, ahhoz majd egy másik jó könyvet kell találnom.

A második könyv, amit ajánlok figyelmetekbe, egy hagyományos Budapest útikönyv, az Útitárs sorozatból. Igazából az egész sorozatot is ajánlhatnám, én sokat utazok és ezek voltak eddig a legjobb útitársaim. A Budapest könyv akkor a leghasznosabb, ha nem tudod rábeszélni a tágabb családot egy öt órás, részletlesős felfedező sétára... és hát ez gyakorta sikertelen. Akkor viszont elő lehet kapni ezt és bejárni egy egy teret, utcát, épületet. Sok rajz és kép van benne és Utcáról-utcára rovat, ami az ideális bejárási útvonalat mutatja, az érdekességeket kiemelve. Benne van persze az is, hogy néz ki a Forint, hogy kell használni a parkoló automatát és a kedvencem: részletes bemutatása olyan egzotikus és gyanús küllemű kajáknak, mint a lecsó kolbásszal :)

A harmadik és negyedik könyv, ami szerelmetes pillantásokat váltott ki nálam, két képes album, mindkettő a város finom részleteit állítja a fókuszba. Az egyik Ráday Mihály: Jelenetek a pesti utcán (Karinthy Kiadó, 1998). A szerzőt nem kell bemutatni, mindenki kedvenc (vagy egyetlen, akit ismer;) városvédője. A könyv pedig telis-tele van a város házain található domborművekkel. De tényleg tele! A szöveg kevés és korrekt, a képek jó minőségűek, fel van tüntetve az épületek címe és a könyv végén egy lista is arról, ki építette milyen célból (ez a jelképek értelmezésénél is segít). Mi már megfertőződtünk az Imagine Budapest egyik túráján azzal, hogy állandóan az épületek homlokzatait pásztázzuk, de azután, hogy belelapoztok ebbe a könyvbe, hát ti sem lesztek biztonságban :) Külön jó érzés az utcán felismerni egyiket, másikat.

Az utolsó könyv Ildikó kedvence, nyert legszebb magyar művészeti könyv díjat és hát nem véletlenül... Kétnyelvű (magyar és angol) kiadvány, címe: Budapest in Details- Építészeti Részletek (szerk. Lőrinczi Zsuzsa, 6Bt, 1999). Na, ezen a kb. 250 oldalon el lehet meditálni néhány órácskát! Gyakorlatilag kisebb-nagyobb építészeti részletek vannak tematikusan összegyűjtve, pl. kovácsoltvasak, kerámia elemek, faragott fa stb. Akkurátusan feltüntetve a lelőhelyet. Ami a szöveget illeti, nem viszik szerencsére túlzásba, de nekem kicsit túl szakmás, ornamentika, kivitelezés... Szóval én kispóroltam a nagyját, de ha sokáig tart még ez a sápatag idő, hát még az is lehet, hogy kiművelődöm az öntöttvas margaréták tematikájában :)

A minap Ildikó hazaállított a könyvtárból egy zacskónyi újabb Budapest könyvvel, van itt várostörténet, szecesszió, zsidó minden, úgyhogy mire kitavaszodik, félelmetes tudás birtokába kerülök :)))